2011. február 6., vasárnap

Ilyen gyorsan lehet felejteni?!

Sziasztok. Azon gondolkoztam, hogy egyes dolgokat milyen könnyen el lehet felejteni. Itt volt, aztán már ment is a szörnyű (vagy éppen jó) gondolat. Ez is feledés. Pár héttel ezelőtt az osztálytársam tök jó fej volt. Lehetett vele röhögni, meg minden. Annyit hülyültünk, hogy csak na, a fele is sok volt! :) Igen ám, de ez az osztálytárs megváltozott. Mégpedig egyetlen hét alatt. A jófej, mindent viccesnek találó osztálytársból egy köcsög, mindenkit lenéző "fiúpáva" lett. De hogy kezdődött ez az egész? Ez hosszú, de azért megpróbálom leírni röviden. Unokatesóm depiben szenvedett. Én és osztálytársam megpróbáltuk vígasztalni, és megértetni vele egyes dolgokat. Na, igen, persze, hogy nem kellett uncsimnak belőlünk. Azután pár napra rá kibékültem unokatesómmal, akit egyébként imádok♥, és végre megint minden szuper volt. Aztán valamilyen dumcsizásból lett az, hogy ismerkedtessem össze uncsimat meg osztálytársamat. De hogy ne legyen szóismétlés, nevezzük uncsimat P-nek, osztálytársamat D-nek. Igen, ott tartottam, hogy összeismerkedés. Igen. Én bevettem D-t egy közös beszélgetésbe P-vel, hogy hadd ismerkedjenek. :) Azután ebből az ismerkedésből szoros barátság, végül szerelem lett. :) Na, igen. Egyébként gratulálok P és D! :) Nekem semmi bajom nincs a kapcsolatukkal, nyugodtan jöjjenek össze, sőt, azt kívánom, legyenek boldogok! :) De aztán valahogy megváltozott D. Amint írtam a poszt elején, olyan.. furcsán és bunkón kezdett viselkedni. A mai napig nem értem, miért, de egyszer csak elmondja. :) Ebből kifolyólag, hogy bunkó volt az "egykori haverom," felidegeskedtem a dolgokon. De nem kicsit. :D Mindennek lehordtam D-t, meg, hogy miért változott meg, stbstb. És egy csomó napig idegeskedtem ezen.. aztán a haragom elszállt. Csak úgy, mint amikor egy szempilla belemegy a szemedbe, de kipislogod, és volt-nincs. Ilyen volt ez esetben is. :) Most már egyáltalán nem érdekel, milyen D; elvégre az ő élete. Ha nem akar barátokat, akkor nem, nem lehet erőltetni. :) És furcsa, hogy tök gyorsan elfelejtettem.. :) De örülök neki, hogy nem szívom fel magam többet ezen! :) Ha ti is felejteni akartok, csak forduljatok segítséggel hozzám, segítek nektek! :) Ja, egyébként a felejtés könnyebb volt Wikwik drágámmal, aki végig mellettem volt. Köszönöm.♥

Szabcsi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése